Adományok útjaHírek
A nagy meleg ellenére ismét útra keltünk. Adományt vittünk le Verőcéről gödi raktárunkba. Előtte elszaladtunk a pékárútért. A raktárba érve Monyó segítségével kipakoltunk, majd teleraktuk az autót anyaotthonba szánt női rucikkal (17 kis zsák) , cipőkkel. Vittünk tányérokat, poharat is az ott élők részére. A csomagok tetejére pár iskolatáska került őrbottyáni rászorult család részére. Erre az Édesanyám Icu Szőke, aki a liciteket intézi, Lányom, és kisebb fiam kísért el. Segítettek a cipelésben, pakolásban és a pékárú kiosztásában. Az anyaotthonhoz közel Erdőkertesre érve kis kerülővel jutottunk célhoz, mert épp építkezés folyt az utcán, ahol kanyarodni kellett. Végül csak odaértünk. Az ott dolgozók, mint mindig ha megyünk, kedvesek és segítőkészek voltak. Kipakoltuk Anikát, majd újra teleraktuk olyan rucikkal, amire nekik nincs szükség, viszont mi el tudjuk juttatni vidéki családok részére. Utána irány Őrbottyán. Ott először a Csepp-pont egyik vezetőjét látogattunk meg, aki ‘Végső állomás’ néven lángosost működtet. Ha már ott voltunk ettünk is a finomságokból. Vittünk Alapítótársamnak Juditnak is belőle. Közben elbeszélgettünk a Csepp-pontról, az ott élők helyzetéről. Már amennyire tudtunk hisz folyamatosan jöttek hozzá a vendégek. Megértem miért, tényleg nagyon finomak a lángosok és a hambi is. Átgurultunk Judithoz, ahol épp fennforgás volt. Így is zavartunk sokáig. Egy fincsi kávé azért belefért. Utána bepakoltuk a nála felhalmozódott adományookat, még a hátsó ülésre is jutott. Persze az iskolatáskákat odaadtuk. Hétvégén kerülnek kiosztásra rászorult családok között. Végül irány vissza a Cseppraktárba. 14 után értünk oda. Kipakoltuk az adományt. Anyuék felé még egy kis kerülőt tettünk. Pékárút vittünk egy gödi családnak. Én tovább mentem, beugrottam nyugtát, cellukszot venni. Az utóbbiból a csomagoknál sok fogy. Ha esetleg van felesleg örömmel fogadjuk. Utána átmentem a barkácsboltba szemeteszsákért, amibe nem csupán a vidékre szánt adományt csomagoljuk nagyobb fuvarokhoz, hanem a rengeteg szemetet is ebbe gyűjtjük. Ha már ott voltam vettem egy tekercs fóliát. Ezzel kötjük át a csomagokat, amiket futár Szolgálattal küldünk vidékre. Stabilabb lesz, nem hullik szét a doboz. Havi átlag kb. 20 csomag. Annyi a kérés nem is tudjuk utolérni magunkat. Végül egy kis bitumenes ragasztót, ugyanis az épület teteje ismét több helyen beázik. Talán kora tavasszal járt fenn Atis és Andris fiam, hogy bekenjék a lyukas részeket. Most újabb helyeken van rá szükség. Tudjuk, hogy csupán ez toldozgatás, de jelenleg erre telik. Remélem sikerül felkenni az esős idő előtt. Ne menjen már tönkre a szigetelés és az adományok. Ezeket gyorsan bevittem a raktárba, s ezzel a mai napot nagyjából lezártuk. Azért hazafelé a megmaradt pékárút bevittük egy nagycsaládnak. Nagyon örültek a friss kiflinek és zsömlének a Vekni pékség jóvoltából.
Röviden ennyi a mai nap története.
Amennyiben szeretnétek támogatni adomanyozó útjainkat esetleg, olykor elkísérnétek megtehetitek. Írjatok nekünk. Támogatást pedig a plakáton is látható számlaszámra tudjátok utalni. Megjegyzés rovatba írjátok be kérlek alapítvány – benzin. Köszönjük!
Zárásként engedjétek meg, hogy megköszönjem adományaitokat rendszeres támogatásotokat, mely nélkül mindez, ma nem valósulhatott volna meg.
Köszönöm a Segítőinknek, hogy hétről – hétre, hidegben, hőségben rendszeresen jönnek, tevékenykednek másokért, folyamatosan!
Valamint köszönöm gyermekeimnek, hogy nem csupán a raktárban, rendezvényeken, hanem ilyen adománykörutak esetén is helyt állnak segítenek rendszeresen. Nem csak nyári szünetben, hanem iskolaidőben is, ha idejük engedi! Köszönöm Reni, Andris és Zozi!
“Amikor adunk, valójában mi magunk kapunk!”
Hamza Éva
Hálás köszönettel felétek:
CseppKriszta
