Focilabda

Csodálatos érzés, amikor láthatod a felcsillanó szemeket, az öröktől ragyogó arcocskát is. Nemrégiben azzal a kéréssel fordultunk hozzátok, hogy segítséget kérjük egy álom teljesítésében.

Egy 12 fiúcska szeretett volna focilabdát, mert az övé, amit kapott három éve tönkrement és nem tudtak neki újat venni. A fiút nagyszülei nevelik nehéz körülmények között. Nagymamájával évek óta jó kapcsolatban vagyunk és támogatjuk egymás munkáját. Ő a helyi kis közösséget segíti, olykor erőn felül. Ám őket is utolérte a baj. Nehéz élethelyzetbe kerültek. Nagypapa a kenyérkereső rokkanttá vált, állandó ápolást igényel. Így nagymama sem tud elmenni dolgozni. Unokájuk a szívbeteg és asztmás fiúcska rengeteget segít nagyszüleinek, segít az érkező adományok szétosztásában, mozgatásában, és mindenben, amiben tud.

Felhívásunknak köszönhetően hamarosan megérkezett a focilabda, s hozzá a focicipő. Ráadásként egy kicsi focikaput is kaptunk. Alapítótársammal pénteken útnak eredtünk és a település rászorult lakói részére összegyűjtött adományokkal, (már ami befért az autóba, mert a másik felét egy kedves gödi Segítő viszi el autójában, amit ezúttal is köszönünk neki) és a családnak szánt adománnyal elindultunk. Odaérve kedvesen, szeretettel fogadtak bennünket. Kipakoltunk, majd be is, ugyanis ők öblítő adományt kaptak, amelynek egy részét félretették alapítványunknak, hogy mi is tudjunk helyben osztani rászorult családok részére. Csodálatos érzés volt látni az örömet és utána készült képek magukért beszélnek. Sokszor megkérdezik, hogy lehet ezt a munkát hosszú távon lelkileg bírni, s elviselni a nehézségeket amikkel találkozik menet közben az ember. Hát így, Egy örömtől ragyogó arcocska, egy boldog őszinte mosoly, mely feledteti a nehézségeket. Még egyetlen dolog, amit szeretnénk elérni, hogy a fiúcska kijuthasson egy igazi nagy meccsre, a fővárosba. Ha még ebben tudtok nekünk segíteni, hálásan köszönjük!

És köszönet minden Cseppnek, hogy ez az álom megvalósulhasson